Ebből az írásból megtudhatod mi az ítélkezés, amiről eddig nem is tudtad, hogy az, és azt is mi nem ítélkezés, amiről eddig azt gondoltad, hogy az. Aztán szó lesz arról, hogy ha ítélkezel, mit teszel magaddal, milyen lenne az életed, ha nem ítélkeznél, és mi van, ha mégis belecsúszol? Kaphatsz egy egészen új értelmezést ítélkezés, kontra érzékelés/éberség témában, és az sem kizárt, hogy felismered, mi mindent tehetsz magadért, ha elengeded az ítéleteidet.
Minap egy egészen heves vita alakult ki az egyik accesses csoportban arról, hogy mi minősül ítéletnek, és egyáltalán kinek van joga megítélni valaki mást. Ez most igazán kapóra jött nekem, mert pár héttel ezelőtt Andi, kedves olvasóm és kezelő társam felvetette, hogy, éppen erről a témáról szívesen olvasna tőlem. Szeretem azokat a helyzeteket, amik felhoznak egy csomó nézőpontot, ami a mélyben lakik. Ott a lehetőség egy jó kis tisztításra…
Ekörül a téma körül egyébként is számos tévhit, nézőpont, elképzelés kering, meglehetősen megosztó, ki mit ért ítélkezés alatt…
A „hagyományos” spiri nézőpont szerint, ítélet az, amikor valakire rosszat mondasz, rosszindulatú megjegyzést teszel. Ezt alapul véve, és követve, sohasem állapíthatod meg, hogy valaki hazudik, szemét módon viselkedik, mert akkor te csúnya dolgot művelsz és nem vagy jó ember. Másrészt, ha elismerően beszélsz valakiről, dicséred, kedves vagy vele, bárhogyan is működjön, az rendben van. Ha jónak, megfelelőnek ítélsz meg egy egyébként kényelmetlen szituációt, amiben piszok szarul érzed magad, és úgy teszel, mintha egyenesen örülnél neki, akkor te igazán spirituálisnak mondhatod magad, aki felülemelkedik az élet ügyes-bajos dolgain. Hát a „spirituális agymosás” roppant jól működik, nem meglepő, milyen sokan igyekeznek megfelelni ennek a dogmának, magukat korlátok közé szorítani, és elfedni azt, amit egyébként érzékelnek. Aztán amikor felismerjük, hogy ez mennyire tévút, hatalmas munkába kerül, hogy visszatérjünk a valódi életbe, és elengedjük azt a rengeteg hülyeséget, amivel etetnek minket. Ez itt most éberség, és nem ítélet!
Korábban én sem gondoltam bele abba, hogy ez működik-e egyáltalán, csak bevettem?
Vajon van-e értelme ködösíteni, és nem látni azt, ami van, és megfelelni annak a dogmának, hogy mindenről és mindenkiről csak pozitívan szabad nyilatkozni? Elgáncsoltál? Jaj de jó! Azért én szeretlek téged! Ha ez mégsem megy, akkor meg magunkat hibáztatjuk, hiszen valamit rosszul csinálunk…
Aztán kaptam egy olyan információt, amitől igencsak megváltozott a látásmódom! Az ítélkezés egészen más értelmet nyert.
Először is szögezzük le, hogy az ítélkezés nem jó, vagy rossz, csak van. Nem leszel amiatt rossz, mert éppen ítéletet fogalmazol meg, ahelyett, hogy inkább éber lennél valamire. És nem leszel szent sem attól, hogy hajlandó vagy megengedésben lenni.
A tudatosság ítéletek nélkül befogad mindent, még az ítélkezést is.
És éppen ez az, amit a „spiri létből” kifelejtenek. A spiritualitás célja nem az, hogy elszeparálódjunk más csoportoktól különbözővé, felsőbbrendűvé tegyük magunkat, fejcsóválva különüljünk el attól, aki nem úgy működik, mint mi, hanem az, hogy tudatossá legyünk. Tudatossá arra, hogy miben vagyunk. Felismerjük, hogy ez arra visz-e amerre menni akarunk, és ha nem, akkor megváltoztassuk. Persze csak ha szeretnénk, és ha nem, az is oké! Nem azért vagyunk itt, hogy kioktassuk egymást, és megmutassuk, „én jobb vagyok nálad, mert én azt nem csinálom amit te”, hanem azért, hogy olyan életet éljünk, amilyet szeretnénk, és meglássuk, mi az, ami odabent ebben akadályoz, és mi az ami támogat. Ha egy helyzetben ezt látjuk meg, akkor valóban ki tudjuk hozni belőle a legnagyobb ajándékot, ami benne rejlik.
Szóval akkor egy teljesen más értelmezésben, mi is az ítélkezés és mi az éberség/érzékelés?
Bármi lehet ítélkezés, ami a másik lényét teljes egészében elítéli, megsemmisíti, vagy éppen felmagasztalja, függetlenül attól, hogy az „pozitív”, vagy „negatív”.
Mi a baj az ítélettel, különösen, ha pozitív? Az, hogy beragaszt, befixál, és semmi mást nem enged meg látni, mint ami az ítéletnek megfelelő.
Ha valakinek az egész lényére kiterjeszted, hogy seggfej, akkor ő vajon tud-e másképpen megnyilvánulni feléd? Észre veszed-e, amikor másképpen működik? Ha abból indulunk ki, hogy a nézőpontjaid határozzák meg a valóságodat, akkor be tud-e lépni a teredbe bármi, ami nem felel meg a nézőpontjaidnak? Nem igazán. Akkor nem leszel éber arra, amikor ez a személy egy másik oldalát mutatja meg, mert lezárod magad. De ugyanez igaz akkor is, ha valaki számodra a „non plusz ultra”. Bármikor, bármit megtehet veled, észre sem fogod venni, vagy csak nagy sokára, hogy valami nem stimmel. Van egyébként olyan, hogy valaki mindig hülye? És olyan, aki mindig tökéletes? Ugye, hogy nincs.
Szóval ebben az értelmezésben az, hogy valami ítélkezés-e, egyáltalán nem attól függ, hogy amit mondasz, vagy gondolsz, az pozitív-e rá nézve, vagy sem. Már csak emiatt, sem kell bűntudatot érezned, ha időnként belecsúszol ítélkezésbe. Ki mondaná, hogy elítélendő, azt mondani valakinek, te olyan okos vagy? Attól az még ítélet!
Az ítélkezés elsősorban az ítélkezőnek hátrányos, hiszen ezzel meggátolja saját magát abban, hogy észre vegye, egy adott pillanatban mi is van ott valójában.
Tehát nem azért érdemes kerülni az ítélkezést, mert az egy gonosz dolog, hanem azért, hogy minél inkább éber legyél arra, amiben vagy, és ami körülötted van. Az ítélkezés nem helyes, nem helytelen, csak valami, ami akadályozhat abban, hogy tisztán láss. És ennyi.
És ha már itt tartunk, nézzük meg, mi az éberség?
Minden lehet éberség/érzékelés, ami pusztán az akkori állapotra hagyatkozva tartalmaz megállapítást, mindenféle érzelmi töltet, előjel, és jövőbeli kivetítés nélkül.
Előfordulhat, hogy olyan helyzetet teremtettél, vagy hozzájárultál a kialakulásához valamilyen formában, ahol valaki bénán, rosszindulatúan, hazug módon, bántón stb. nyilvánul meg, ami számodra kényelmetlen? Naná! Nagyon is sokszor megesik. Miért is ne jelenthetnéd ki, hogy ő most éppen idiótán (vagy máshogy) viselkedik? Akkor abban a helyzetben! Nem mindig, állandóan, az egész lényére kiterjesztve mondod ezt, hanem ebben a szituban. Nem vetíted ki a jövőre, nem általánosítod, csak elismered, hogy most úgy működik, ahogy. Éber vagy rá, érzékeled ezt, és anélkül, hogy érzelmileg különösebben megérintene, tovább lépsz.
Ha nem személyről, hanem egy helyzetről van szó, akkor ugyanez a metódus. Az, amit most csinálsz, az ebben a helyzetben nem úgy működik, ahogy szeretted volna? Attól a módszered nem rossz, csak most nem működik. Nem ítéled meg, és mondod azt, hogy soha többé, csak éber vagy arra, hogy jelen pillanatban ez van, és keresel valami mást.
Valaki segített neked valamiben? Az nem jelenti azt, hogy ő most már mindig ilyen lesz. Engedd meg neki, hogy mindig az lehessen, ami éppen szeretne, és ha máskor nem akar segíteni, akkor ne légy csalódott amiatt, hogy segítőkésznek ítélted valamikor, és azt vártad tőle, hogy onnantól kezdve mindig így tesz.
Mi van akkor, ha ítélkezel?
Az égvilágon semmi! Ha akarod, tedd. Attól te még ugyanaz a nagyszerű és értékes lény vagy, pusztán akadályozod saját magadat. A te ítéletedhez a másiknak semmi köze. Az belőled fakadt és hozzád is tér vissza. Ha azt kérdezed, lehet-e ítélkezés nélkül élni, akkor erre én azt mondom, igen lehetséges, és leginkább erősen ajánlott. Könnyű lesz? Egyáltalán nem! Valószínűleg nem egyik napról a másikra fogod megvalósítani. De semmiképpen se tedd rosszá magad azért, mert néha megy, néha meg nem!
Nézd meg, milyen életet szeretnél élni, és nézd meg, hogy az ítélkezés elősegíti-e, hogy elérd. Ha nem, akkor tegyél érte, hogy megváltozzon…
Milyen lenne, ha azzal indítanál minden napot, hogy mindenkire úgy tekintesz, mintha aznap találkoznátok először, és te is reggel születtél volna meg? Nézőpontok, ítéletek nélkül. Mi lenne, ha megengednéd a másiknak és magadnak, hogy pontosan azt tegye, amit szeretne, anélkül, hogy elvárásokkal próbálnád arra terelni, amerre szerinted mennie kéne? Milyen lenne, ha ítéletek nélkül, éber lennél arra, ami van, semmit nem cipelnél magaddal a tegnapból, és nem vetítenéd előre a jövőt?
Milyen életet teremthetnél magadnak akkor?
Érdekes volt, amit olvastál? Szeretnél még többet megtudni mi ez az egész, ami ennyire máshogy lát dolgokat, mint a megszokott? Akkor iratkozz fel itt>>
És itt van 21 tipp, ami segít a fókuszodat az életeden tartani:
