Kreatív embernek tartom magam. Rengeteg minden érdekel. Viccesen azt szoktam mondani, hogy több életre elég ötletem, érdeklődési köröm van. Volt olyan időszakom, amikor ezt rossznak tartottam, és hibáztattam magam miatta. Úgy éreztem, nem tartok ki egy bizonyos dolog mellett egy életen át, hanem átnyergelek valami teljesen másra. És ez lehet munka, hivatás, vagy azon belül, egy teljesen más terület, de lehet valamilyen hobbi is. Le akartam redukálni magam azzal, hogy a fókuszomat egy dologra összpontosítom, de nem igazán éreztem jól magam közben. Olyan volt, mintha elveszítenék valamit magamból, ami fontos.
Rengetegszer hallottam olvastam arról, hogy „Ha el akarsz érni valamit az életben akkor arra (és csak arra) kell fókuszálnod!” Megpróbáltam, de nem ment. Naná, hogy nem, hisz nem én voltam, csak bevettem igaznak egy nézőpontot, de ezt akkor még nem tudtam. Aztán a második Access Bars tanfolyamon, amin részt vettem, ezt fel is hoztam, hogy mennyire próbálkozom ezzel, de egyszerűen nem tudom működtetni így az életemet. Azóta is ott cseng a fülemben, amit Kriszti, a facilitátor mondott: „Mi van, ha ez egyáltalán nem rossz? Mi lenne, ha elismernéd ezt a képességet?” Hát, komolyan mondom, mintha kövek gördültek volna le a testemről, akkora megkönnyebbülést okozott ez a két kérdés, és az a néhány mondat, amit még hozzáfűzött. Tényleg! Ilyen is lehetséges? Mi van, ha az, amit eddig problémaként éltem meg, inkább előny? Hogyan tudnám, ezt az egészet úgy használni, hogy hozzájárulás legyen az életemhez és a világhoz?
Micsoda megkönnyebbülés! Nem kell magamból lefaragnom, sőt!
Él a világban egy olyan nézőpont, hogy ha folyamatosan változtatsz, ha mindig más érdekel, akkor nem vagy kitartó, nem vagy megbízható, nem találod a helyed. Mi van, ha ez egyáltalán nem igaz? Ezt biztosan olyanok találták ki, akik bírják, ha az életük mindig ugyanolyan, monoton, akik életük kezdetén ráálltak egy pályára, és azon haladnak egészen a nyugdíjig. És mert ők ilyenek, akkor legyen mindenki ilyen! De én egyáltalán nem szeretnék ilyen lenni, és tudom, hogy nagyon sokan, nagyjából a világ fele ugyanígy van ezzel…
A világnak ez a fele változatosságra, kreativitásra, sokszínűségre, megújulásra, új kihívásokra vágyik. Szóval, ha téged is feszít valami, ha úgy érzed, kilógsz a sorból, ha nem tudod beletuszkolni magad a „normálisba”, ha untat, hogy minden nap ugyanúgy telik, akkor örvendj, és hagyd, hogy kibontakozzon az, aki vagy. Nem baj, ha megbízhatatlannak tűnsz, vagy annak tartanak eközben. Nem baj, ha valaki rosszallását fejezi ki. Ez mind nem számít! Minden, amit létrehozol, gazdagabbá teszi a világot! Akkor is, ha most még nem mutatod meg senkinek.
Mit tennél, ha bármit megtehetnél?
Tedd fel magadnak ezt a kérdést, és figyeld meg, milyen energiája van. Nekem egy könnyed, felszabadító energia, egy hatalmas sóhajjal kísérve. Neked milyen? Lehet, hogy feljön egy csomó korlátozás? Hogy nem lehet, nem szabad, nem teheted azt, amit szeretnél? Ez mind az, amit bevettél másoktól, ennek a világnak a szabályaiból. Valószínűleg nem a tiéd, nem hozzád tartozik, csak elhitted, úgy, ahogy én is korábban, hogy ilyennek kell lenned, mert ezt várják el tőled. A kérdés az, hogy valóban akarsz-e megfelelni, vagy inkább szeretnél önmagad lenni? Mi lenne, ha önmagad lennél, és visszavennéd a ragyogásodat, és nem azzal foglalkoznál, mit akar a világ körülötted? Mondjuk bevehetnéd a lesz@rom tablettát. Ha most azt mondod: „Hogy sz@rhatnám le mit akar az anyám, apám, párom, főnököm…?” Akkor erre azt tudom mondani: Hogy sz@rhatod le, hogy mit szeretnél te? Lehet, hogy ez most kissé vulgáris, de ne finomkodjunk!
Hogy várhatod el, hogy működjön az életed, ha valaki más életét éled, más céljait valósítod meg, más nézőpontjai szerint működsz?
Ki van nálad az első helyen? És ha most nem magadat mondtad, akkor bizony az van, hogy bár jógyerek vagy, de nem vagy boldog! Mit akarsz? Megfelelni másoknak, vagy boldog lenni? A kettő együtt nem megy! Nem arról van szó, hogy másokat ne vegyünk figyelembe, hanem arról, hogy közben magunkat is figyelembe vesszük. Ha mindig azt nézed, mások szerint mi a helyes, akkor nem lehetsz önmagad.
Én ezeket ugyanígy végigzongoráztam magamban, és azt választottam, hogy én bizony önmagam szeretnék lenni! Azok a nézőpontok nem az enyémek, miszerint egy dologra fókuszáljak, állapodjak meg, és csináljam azt, amit ez a világ helyesnek ítél. Köszönöm, de ezt most nem választom! Van, amikor ez jár némi kényelmetlenséggel, viszont sokkal többet ad, és adok általa a világnak. És, akik szeretnek, akiknek fontos vagyok, még mindig mellettem vannak.
Szóval ne félj megmutatni magadat, és azt az életet élni, ami örömöt és ragyogást hoz a mindennapjaidba.
Érdekes, mert teljesen másról akartam írni, amikor elkezdtem, mégis hagytam, hogy az szülessen meg, ami most létre akart itt jönni. Ez a kreativitás lényege. Nincs benne akarás, előre eltervezés (vagy, ha igen, akkor minimális), sokkal inkább az élet hullámaira való felfekvés, és megengedés.
Sok minden érdekel? Mi lenne, ha teret adnál neki? Pályát változtatnál, de visszatartanak mások észérvei? Mi lenne, ha nem engednéd meg, hogy mások irányítsák az életed?
Mi kéne, hogy azt tedd, ami kiterjeszti az életedet, amitől felszabadultabb lehetsz, amiben megélheted azt a kreatív, tündöklő végtelen lényt, aki vagy?
Nem tudod, hogyan kezd ezt el? Jól jönne némi hozzájárulás? Access Bars tanfolyamon rengeteg eszközt mutatunk, és kapsz egy teljesen más szemléletet, amivel nagy dolgokat vihetsz véghez. A tanfolyamról információkat itt találsz>>
Ha szeretnél változtatni az életeden, és kipróbálnád az Access Bars kezelést, akkor itt találsz hozzá információkat>>
Ha kíváncsi vagy, mi akadályoz, hogy önmagad legyél, akkor a Térkép önmagadhoz – személyiségprofil elemzéssel rávilágíthatunk, ha pedig a külsőt is belevennéd, akkor a Ragyogj fel! – stíluskarakter evolúció klassz lehet hozzá.
Ha pedig önállóan haladnál, akkor itt van neked az ingyenes, 21 tippet tartalmazó mini kurzus:
