Amikor a konfliktuskezelés felmerül, automatikusan arra gondolunk, hogy itt valami rosszat kell elhárítani. Valamit, ami fájdalmat okoz, kiakaszt, amitől félni kellene. Ezért sokan kerülik a konfliktust, és inkább feladják saját magukat, csak ne kelljen megküzdeni senkivel és semmivel. Már maga a konfliktus szó is ijesztő, mert annyi minden ragadt már hozzá ehhez a szóhoz.
Ami miatt most én erről írok, az azért van, mert reggel mondogattam az Access Consciousness mantráját: „Az életben minden könnyedén, örömmel és ragyogva áramlik hozzám! ®”, és eszembe jutott, hogy valóban mennyi minden van az életünkben, amit elhárítanánk, aminek ellenállunk, amivel kapcsolatban konfliktusba kerülünk másokkal, vagy akár saját magunkkal. Ha tényleg hagynánk, hogy az életben minden könnyedén átáramoljon rajtunk, anélkül, hogy ítéletet mondanánk felette, hogy az rossz, micsoda könnyebbség lenne az. A konfliktuskezelés is okafogyottá válna, hiszen nem is lenne konfliktushelyzet.
Konfliktuskezelés – mi szükség rá?
Az egyetlen oka, hogy kezelnünk kell a konfliktust az, hogy belecsúszunk a konfliktusba. Bizonygatunk valamit, meg akarjuk győzni a másikat a saját igazunkról, vagy éppen görcsösen ragaszkodunk ahhoz, hogy végig vigyük a terveinket, úgy ahogy azt kitaláltuk. Vagyis a konfliktus nem érkezik az életünkbe, hanem mi generáljuk azzal, hogy ragaszkodunk a nézőpontjainkhoz, ellenállunk mások nézőpontjainak, csatákat akarunk nyerni, hatalmi harcokat vívunk, ítéleteket alkotunk, vagy éppen csak rossz napunk van és belekötünk másokba.
Jó lenne ugye, ha nem akasztanánk meg a dolgok folyását ezekkel!? De hogyan kell ezt csinálni?
Megfigyeltem, hogy amikor tudatosak vagyunk, akkor minden sokkal egyszerűbb. Viszont, ha tudattalanul, a korlátozott lényünkből élünk, akkor behúznak a régi mintáink, és hajlamosabbak vagyunk megakasztani az energiákat, és öntudatlanul a konfliktusban kötünk ki. Abban, amiben nem akarunk lenni, mégis választjuk. Sebaj! Ha így alakul, hát így alakul, a lényeg, hogy vegyük észre, és válasszunk mást. Esetleg azt, hogy befejezzük, és kilépünk belőle. Nem pörgetjük tovább magunkat valamin, aminek semmi jelentősége. Mert valljuk be, sokszor csinálunk ügyet abból, amiből felesleges, és gyakran tűnik jelentőségtelinek valami, amit igazából az elménk tesz jelentőssé.
Persze nem arról van szó, hogy mindig fogjuk be a szánkat és adjuk fel önmagunkat! Csak legyünk éberek arra, hogy mi az, amit éppen csinálunk. Nemet mondani, kiállni magunkért lehet úgy is, hogy közben nem találjuk magunkat egy konfliktushelyzet kellős közepén. Érdemes megnézni azt, hogy mit akarok elérni itt? Van-e benne ítélet? Ha éberség van, akkor nincs érzelmi bevonódás, és nem lesz konfliktus sem, mert akkor nem elméből működünk, nem az érzelmeink, érzéseink, gondolataink irányítanak, hanem választásban vagyunk. Éberségben nem akarunk a másik fölé kerekedni, elnyomni őt, de nem is megyünk bele az ő drámájába, érzelmi játszmájába.
Korábban beszélgettünk egy barátnőmmel, és felmerült benne, úgy tűnik számára, hogy a tudatosság egy szenvtelen állapot, ahol nincs jó, nincs rossz, szóval érzelmeket sem él meg az ember. Ez talán kívülről úgy tűnhet, de nem ez játszódik le bent. Az örömteliség a végtelen lényünk alapállapota. Ez akkor nincs meg, ha korlátozzuk magunkat, és a korlátozott lényünkből működünk. Amint feladjuk a polaritást, visszatérünk ebbe az állapotba. Ami szenvtelenségnek látszik, az pusztán az, hogy nem, (vagy nem nagyon) billenünk ki a középpontunkból (az örömteli és könnyed állapotból) azért, mert adódik egy helyzet, amit ha megítélnénk, akkor az szörnyűnek minősülne.
És ez nem valami olyan, amit magunkra erőltetünk azért, hogy tudatosnak tűnjünk!
Ha azt választod, hogy dühöngsz, mert most éppen az a könnyű neked, akkor tedd azt. Ne ítéld meg magad miatta! Csak tudd, hogy ezt is te választottad. Légy éber arra, amiben vagy. A tudatosság befogad mindent, ítéletek nélkül. MINDENT! Azt is, ha dühöngsz. A kérdés az, ez az irány, amerre menni szeretnél?
Konfliktuskezelés nélküli élet
Minél inkább éberek vagyunk arra, amiben vagyunk, annál kevesebb dolog akaszt majd ki, és az energiák szabadon áramlanak. És minden, a jó, a rossz és a csúf is átáramlik, ellenállás nélkül, anélkül, hogy megállítanánk. Megengedjük neki, hogy jelen legyen.
Most még nem így érzékeled magad körül a világot? Szuper! Mi egyéb lehetséges?
A konfliktuskezelés egy adott helyzet megoldására hivatott, de nem oldja meg a dolog gyökerét. Ha olyan eszközt szeretnél, ami nem csak a lufikat pukkantja ki, hanem hozzájárul, hogy ne is fújj fel több lufit, akkor várlak Access Bars tanfolyamon, vagy egyéni kezelésen!
Ha érdeklődsz az Access iránt, és szeretnél még több információt küldök neked! Itt tudsz feliratkozni>>
