Pöttömnyi korunk óta hallgatjuk szüleink megnyilvánulásait arról, hogy nem vagyunk képesek dolgokat megcsinálni, nem vagyunk tökéletesek, nem vagyunk szeretetre méltók, bezzeg a Dóri, a Lujzi és a Boti, ők mennyivel jobbak nálunk. Ők elsőre átmennek a vizsgákon, kitakarítják a szobájukat, elpakolják a holmijukat, sokkal udvariasabbak és így tovább. Megtanuljuk folyamatosan összehasonlítani magunkat másokkal. Persze aki keres, az talál, így rendre alul maradunk, hiszen ő szebb, a másik okosabb, csinosabb, vékonyabb, kedvesebb, gazdagabb, szerencsésebb, jobbak a lehetőségei és még sorolhatnám, mi mindenben jobbak mások.
De mihez képest? Ki mondja meg, mi a viszonyítási alap? A szülők? A tanárok? A barátok? A média? Miért hisszük azt, hogy ők tudják, miért fogadjuk el, hogy az ő véleményük mérvadó?
Egy egész életre rányomja a bélyegét önértékelésünkre az, hogy mit mondtak rólunk mások. Elfelejtjük, hogy ők is csak ugyanolyan emberek, saját szemszögekkel, hitekkel, rögzült blokkokkal. Nincs egy sablon, amin ha átférünk, akkor jók vagyunk, ha fennakadunk, akkor meg kell faragni bennünket. Ha így lenne, mind egyformák lennénk, és az szörnyen egyhangú lenne. Megkérdőjelezted már valaha, hogy aki éppen ítéletet mond rólad, vajon milyen alapon minősít?
És miért értékeljük kevésbé, vagy vonjuk kétségbe az elismeréseket, a kedvező szavakat? „Ó biztos csak kedves akart lenni. Nem akart megbántani…”
A negatív megnyilvánulásokat felértékeljük, a pozitívakról meg vagy nem veszünk tudomást, vagy ledegradáljuk, kétségbe vonjuk. Mi lenne, ha fordítva működnénk inkább! Könnyedén átlépnénk a kritikán, és értékelnénk az elismerő szavakat.
Mi lenne, ha egyáltalán nem hasonlítanánk magunkat másokhoz? Ha nem támasztanánk olyan elvárásokat magunkkal szemben, amiktől görcsbe rándul a gyomrunk, mert már akkor sem hisszük el, hogy képesek vagyunk megvalósítani, amikor a méricskélés hatására azt gondoljuk arra vágyunk, hogy olyanok legyünk, mint a másik…
Bármilyen vagy, akkor is értékes vagy!
Ha teszem azt csendes megfigyelő vagy, aki keveset beszél és inkább nevet mások viccein, mint hogy maga dobja be őket a köztudatba, ne akarj a társaság középpontja lenni. Bár kívülről nézve csábító lehet ez a státusz, te másra teremtettél. Nincs veled semmi baj, egyszerűen más a dolgod a világban. Nem kell megváltoznod, csak ismerd fel, mi az, ami összehangolható azzal, aki vagy, amiben sokkal jobban érezheted magad, mintha megerőszakolva saját lényedet, magadra kényszeríted, hogy domináns vagy.
És most nem azt mondom, hogy ne akard kihozni magadból a legjobbat, csak azt, hogy ne akard sarkaiból kiforgatni lényedet és a világodat, mert abba beletörhet a bicskád. Ne akarj olyan lenni, mint mások. Te egyedi és megismételhetetlen vagy, azzal a külsővel, azzal az orrmérettel, és arcformával, azokkal a képességekkel és mentalitással. Amin változtathatsz az az, hogy hogyan nézel magadra, mennyire adsz mások ítéleteire, fogadod el ami vagy, és teszel azért, hogy önmagad lehető legjobb minőségét éld.
.
Ha eddig azt hitted, hogy ha majd lefogysz 20 kilót, ha elvégzed azt az iskolát, ha kitanulod azt a szakmát, ha megtalálod a legjobb partnert, ha megtalálod álmaid állását, ha sok pénzt keresel, akkor majd boldog leszel, akkor hatalmas csalódás fog érni. Igen ezek segíthetnek, hogy jobban érezd magad, de
az egyetlen dolog amitől tartósan boldog lehetsz, ha felismered, hogy te végtelen lény vagy, és meglátod magadban a tökéletességet.
Most ebben a pillanatban. Nem majd ha…. Most, úgy ahogy vagy. Mindazzal együtt amit most még talán hibának látsz, de mi van, ha az nem is hiba? Mert Te értékes vagy úgy ahogy vagy, hiszen minden pillanatban kihozod magadból a maximumot, amire adott pillanatban képes vagy. Az igazi változás akkor következik be, ha felismered ezt. Szó sincs aról, hogy a múltban bármikor is rosszul döntöttél, hiszen az akkori tudásodnak megfelelő legjobb döntést hoztad, még ha visszanézve, a jelenlegi tapasztalataid alapján másként gondolod is. Az hozzájárult ahhoz, hogy az lehess, aki most vagy. Tehát, mindig minden úgy jó, ahogy van.
Mi az amit tehetsz, hogy meglásd értékes vagy?
- Ha magadra veszed valaki más véleményét magadra vess! Ez a te választásod. De most választhatsz mást. Hallgasd meg, ha fontos neked, hogy ő hogyan lát téged, vagy egy élethelyzetet, de ne tedd szentírássá, mert nem az. Csak egy nézőpont! Akkor is, ha ő az apukád, az anyukád, a párod, a gyermeked, a legjobb barátod, a főnököd, vagy bárki más szereplője az életednek.
. - Nézd meg, ki az, aki miatt elhitted magadról, hogy nem vagy elég jó! Nézd meg őt jó alaposan. Úgy látod, hogy van jogalapja arra, hogy mások felett ítélkezzen? Ugye, hogy nincs! Élte egyetlen percig is a te életedet? Ugyanazokkal a kondíciókkal? Ugye, hogy nem! Ez teljességgel lehetetlen, hiszen ahogy nincs két azonos ember, úgy nincs két azonos élet sem. Akkor mire is alapozza a véleményét? Persze lehet véleménye, de az nem mérvadó számodra, mivel sohasem járt ugyanabban a cipőben, mint te, így csak arról tud beszélni, ő hogyan éli meg a saját életét, hogyan látja a világot és téged a saját szemszögéből. Ugye belátod, hogy ez is csak egy szemszög, mint bárki másé. Se nem jobb, se nem hitelesebb, se nem tökéletesebb. Akkor miért teszed magadévá?
.. - Ha már korábban megtetted, és teljesen beépült, részeddé vált és lerombolta az önbecsülésedet, akkor csináld végig az egyes pontot, aztán tudatosítsd magadban, hogy minden nap egy új lehetőség. Zárd le azt ami tegnap volt (vagy 10-20 éve), és mától kezdd el felépíteni önmagadat. Figyeld magad és a gondolataidat tudatosan, és amikor elkezdenél belebonyolódni a nem vagyok elég jó játékba, akkor tudatosítsd, hogy ez nem a te értékítéleted magadról, csak magadévá tetted valaki más véleményét. Határozd el, hogy mostantól ez nem hat rád.
. - Ha nem megy egyedül, akkor kérj segítséget, és gyere el egyéni konzultációra. Az, hogy mit hiszel magadról életed minden területét meghatározza. Ha sorozatos elakadásaid vannak, akkor mindenképpen az önértékelésben, önbecsülésben érdemes rendet tenni, és új alapokra helyezni.
Tehát amit biztosan állíthatok még így ismeretlenül is, hogy értékes vagy! Nincs még egy olyan lélek a Földön, mint te! Teljesen egyedi vagy és megismételhetetlen. Senki sem tudja azt, és úgy ahogyan te, senki sem rendelkezik pontosan azokkal a képességekkel, azzal a potenciállal, amivel te. Van valami, amit csak te tudsz megadni a világnak!
Az a dolgod, hogy így nézz magadra, és találd meg azt, amivel szolgálhatod az emberiséget, amivel jobbá teheted a világot! Mert semmi sem öncélúan jött létre, te sem! Adj esélyt magadnak, hogy kibontakozzon az a hatalmas teremtő erő, ami benned lakik! Adj esélyt magadnak a boldog életre!
Ha kíváncsi vagy, mi zajlik benned, ami esetleg akadályozza, hogy olyan életet élj, amilyet szeretnél, akkor a Térkép önmagadhoz – személyiségprofil elemzéssel felderíthetjük. Ha tovább is mennél vele, akkor a Turbózd fel magad! -egyéni online konzultáció alkalmas erre. Ha a stílusod kialakítását összekapcsolnád az önismerettel, akkor a Ragyogj fel! – stíluskarakter evolúció pont erről szól.
Ha Access Bars kezelésre vágynál, akkor arra is van lehetőség!
Szeretnél még több ötletet? Iratkozz fel a 21 tippre itt
