Egyik kedves kliensem inspirálta ezt a cikket, a tehetség felismerése és gondozása témában!

Felvetette, hogy milyen irigylésre méltó, a szó legnemesebb értelmében, ha valaki tehetséges valamiben. Őstehetség, született tehetség mondják rá. És mennyire lesújtó annak, aki folyamatosan keresi, kutatja miben jó, de nem leli, és ezért nekikeseredik. Átlagosnak érzi magát, nem találja a helyét a világban.

Pedig valójában arról van szó, hogy azért nem találja, mert valami olyasmit keres, ami csak úgy ott van, ami már születésekor is ott volt, és már készen van, nem kell érte tenni semmit, máris használható, működtethető, eladható. Egy olyan képesség, amit már nem kell kibontakoztatni, csak használni.

És ez itt a probléma! A tehetség felismerése nem itt kezdődik!

Abban a hitben élünk, hogy a tehetség ilyen. Megformázott, tökéletes, azok kapják, akik szerencsés csillagzat alatt születtek. Túlmisztifikáljuk, mert mások tehetsége már csak akkor kerül a szemünk elé, amikor készen van, ezért azt hisszük, neki sétagalopp volt felismernie és most könnyedén élhet is vele. Sokszor gondoljuk azt, sikeres emberekről is, hogy az ölükbe hullott, hogy jókor voltak jó helyen stb. Könnyebb elhinnünk, hogy mi nem vagyunk alkalmasak, mindig csak mások. Mert ők tudnak festeni, rajzolni, énekelni, színjátszani, viccet mesélni stb. Mi meg nem tudunk semmit, mert nincsen meg bennünk a tehetség. Így aztán ennek hitében nem is teszünk semmit hogy megleljük.

Mit jelent valójában a tehetség felismerése?

Harsányi István (tehetségvédő) klasszikus meghatározása szerint: „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.”

Vagyis, szó sincs arról, hogy a tehetség csak úgy terem a fán és nem kell tennünk semmit a kibontakoztatásáért. Sőt! Biztosan láttál már olyat, akinek nagyon jó adottságai vannak, felismerte a tehetségét, mégsem sikerült kibontakoztatnia, mert hiányzott hozzá az elhivatottság, a céltudatosság és a kitartás.

A felismerés, hogy mihez van érzékünk, nem nélkülözheti annak elismerését is, hogy igen, ez ott van bennünk, és ha szeretnénk, akkor könnyedén ki is bontakoztathatjuk. Ha ezt nem tesszük meg, lehet, hogy egész életünkön keresztül szunnyadni fog, valahol mélyen eltemetve.

A tehetségünk valamihez, rengeteg apró dologból tevődik össze, amit talán észre sem veszünk, hogy ott van bennünk. És ha nem vesszük észre, elismerni sem tudjuk!

Ismerd fel, mihez van tehetséged

A tehetség felismerése (http://tehetseg.hu/mi-tehetseg)
A tehetség felismerése (http://tehetseg.hu/mi-tehetseg)

Az eredeti, átlagostól eltérő gondolkodás, a kreativitás, a jó problémamegoldó képesség, a találékonyság, a kiváló kommunikációs képesség, a kíváncsiság, a merészség, a kockázatvállalás és még számos speciális képesség, talán már felbukkant, és most is használod. Elismerted már?

Lehet, hogy az emberek inspirálásában, motiválásában, a közérthető fogalmazásban, jó előadókészségben bukkant fel a tehetséged? Vagy az önkifejezési módod minősül kiemelkedőnek? Netán óriási logikai érzékkel rendelkezel, esetleg nagyszerű kézügyességed, vagy eredeti látásmódod van? Mit ismerhetsz el most, ami hatalmas hozzájárulás a világnak?

 

Érdemes-e erőltetni azt, ami nem megy?

Valószínű, hogy aki olyan hamisan énekel, mint én, annak az énekléshez hiányzik a vele született adottsága. Lehetséges, hogy valami más utat terveztem magamnak erre az életre? Mert miközben az éneklés nem megy, számos olyan dolog van, amiben meg jó vagyok. Ha esetleg menet közben ezt felülírnám, és mégis valami mást választanék, és azt venném a fejembe, hogy énekelni tanulok, bizonyára valamilyen szinten előbbre is lépnék benne. Viszont minek erőltetni azt, amire egyáltalán nem érzek elhivatottságot? Könnyebb azzal áramolni, ami nagyobb lehetőségként van jelen, és nagyobbat teremt, mintha erőltetnék valamit, ami csak nagy nehézségek árán tudna megjelenni.

És ez lehet a kulcs!

Mi az, ami hív téged, amihez vonzódást érzel? Mi az a terület, ahol van neked valami, amiben elkápráztathatod a világot? És ha most lemondóan legyintenél, hogy neked nincs olyan, akkor biztosíthatlak, hogy van, csak még nem bukkant fel! hívd elő, azzal, hogy nyitsz neki teret. Ahelyett, hogy elméből próbálnál következtetni arra, mi lehet ez, csak tedd fel a kérdést:

Ki lehetek, mit tehetek, amiben a végtelen kreativitásomat használni tudom?

 

Tehetséggondozás gyermekkorban

A gyermekkorban kapott impulzusok meghatározóak ebből a szempontból is. Ha a szülők nem akarják szigorú keretek közé szorítani a gyermeküket, ha nem a saját meg nem valósított vágyaikat akarják vele beteljesíttetni, ha figyelik a gyerek megnyilvánulásait és nyitottak rá, hogy egyedi legyen, akkor meg lehet figyelni, mihez van adottsága a kicsinek. Ha ez megvan, akkor a kellő szülői támogatással elindulhat azon a hosszú és rögös úton, melyen rengeteg tanulással az adottsága valódi tehetséggé, később sikerré válik.

A tehetség felismerése
A tehetség felismerése

Legtöbbünknek azonban nem ilyen szülei vannak. Természetesen jót akarnak nekünk, de csak a biztos megélhetés lebeg a szemük előtt, és attól függ merre terelgettek, hogy elképzeléseik és saját hitrendszereik alapján, mi számít biztosnak, kivitelezhetőnek. Így sajnos gyakori, hogy a rejtett tehetség, rejtve is marad, vagy akár el is nyomják, mert nem hisznek abban, hogy a gyerek valóban képes megvalósítani önmagát.

Mentségükre legyen mondva, hogy a mai iskolai rendszer sem támogatja az egyediséget, a kreativitást, a tehetség felismerését és gondozását, sokkal inkább uniformizálni akarja az embereket. Így ha „hagyományos iskolába” járunk és nem égbekiáltóan hivalkodó az adottságunk, megeshet, hogy felnőtt korunkra úgy tűnik, nem vagyunk különösebb talentumok semmiben.

A tehetség felismerése: lehetőségek

Ha te sem olyan családban nevelkedtél, ahol a tehetséged táptalajra találhatott volna, akkor sincs semmi veszve. Valójában sohasem késő kibújni az idegen kabátból, és találni valamilyen testhezálló, felvillanyozó tevékenységet, ami örömet ad, amiben megvalósíthatod önmagad, amiben kibontakoztathatod a tehetséged. Amit bárhol, bármikor, az utolsó leheletedig szívesen csinálnál.

Máris elkezdtél bizseregni, ezeket a sorokat olvasva? Akkor lelked igenis vágyik rá, hogy végre rálépj arra az útra, amiben mindez a tiéd lehet. Ha nem bizseregsz, akkor olvasd el még egyszer…

Szóval mit tegyél, hogy a tehetséged felszínre kerüljön?

1.) Figyeld meg milyen tevékenységek közben jelenik meg az öröm? Mikor érzed igazán felhőtlenül magad? Mi az amire vágysz? Hol lennél, mit csinálnál szívesen?

2.) Mi az amire felkapod a fejed, ha látod, hogy valaki sikeres benne? Mikor érzel kis irigységet, a szó legjobb értelmében? Kivel cserélnél, ha megtehetnéd?

3.) Ha találtál pár olyan dolgot, amire boldogan lecserélnéd a jelenlegi munkádat, akkor kezdj el cselekedni. Cselekvés nélkül nem megy! Nézz utána milyen képességeket kellene megszerezned hozzá, milyen eszközökre lenne szükséged, milyen kapcsolatokra kéne szert tenned, esetleg mit kellene megtanulnod ahhoz, hogy magas szinten művelhesd.

4.) Miután mindezeket végigjártad, vizsgáld meg a lényed, hogyan viszonyul most hozzá? Még mindig akarod? Milyen korlátokat látsz? Milyen akadályok merültek fel? Áthidalhatók? Milyen félelmek támadtak benned? Bízz az éberségedben, mert mindig megmutatja számodra az irányt!

5.) Ha kitisztáztad magadban a kételyeket, akkor nincs más dolgod, mint kitűzni egy célt, belevágni és apró lépésenként megvalósítani.

6.) Nagyon fontos, hogy ne nézz túlságosan előre, mert esetleg eltántorít, ha túl nagy feladatnak látod. Az is fontos, hogy a kételyeidet, félelmeidet soha ne fojtsd el. Foglalkozz velük, hiszen ezek komoly akadályokat gördíthetnek az utadba és feladhatod, mielőtt sikeressé válnál.

7.) Ha elakadsz keress más megoldásokat. Nincsenek kudarcok! Ha valami nem működik az csak azt mutatja, hogy úgy abban a formájában nem megy, de egy másik úton eljuthatsz a célodig.

8.) Élvezd ki a lépéseket. Akkor lehetsz sikeres, ha mindent, amit megteszel a célod érdekében, abban tudatos vagy, és képes vagy kiaknázni minden, a helyzetben rejlő lehetőséget.

9.) Gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj! Minden egyes gyakorlással töltött pillanat megalapozza az adottságod kiteljesedését.

10.) Légy kitartó! Ahhoz, hogy az átlagostól magasabb teljesítményt nyújts, időre, gyakorlásra, tapasztalatszerzésre van szükség.

Ha mindezt végigcsinálod, végül azt tapasztalod, hogy azok, akik ezt az utat nem járták végig, sóváran néznek rád, született tehetségnek látnak, és a szerencsének tulajdonítják a sikereidet. De ez téged ne zavarjon, hiszen te már tudod, hogy a tehetség nem más, mint egy adottság valamire, aminek a kibontakoztatásához, rengeteg munkára és kitartásra volt szükséged. Tudni fogod, hogy a tehetség bár mindenki rendelkezik vele, az élete valamelyik területén, önmagában vajmi keveset ér, ha nem társul hozzá az elhivatottság, a cselekvés, a bátorság és a tudatosság.

Indulj hát el, a többi jön majd magától…

Ha szeretnél eszközöket az útra, akkor az Access Bars tanfolyamon, jó néhányat megismerhetsz! Az Access Bars tanfolyamról itt találsz több információt>>

Ha szeretnél ingyenes 21 tippet a tudatos és örömteli élethez, akkor arra itt tudsz feliratkozni>>

 

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here