Minden reggel végtelen hálát érzek azért, mert olyan munkát végezhetek, ami hatalmas élvezetet nyújt számomra. Reggel 6-kor (néha fél 7-kor) kinyitom a szemem, és szinte soha sincs olyan érzésem, hogy nincs kedvem a mai naphoz, hogy valami mást csinálnék inkább, mint a napi feladataimat. Tartom magamat a “csináld, amit szeretsz” életelvhez.

Egész életemben ösztönösen figyeltem az érzéseimet, és ha egy munkahelyen nem éreztem jól magam, ha a feladat már nem adott semmilyen kihívást, akkor inkább tovább léptem és elkezdtem valami mást, teljesen újat. Voltak persze átmeneti időszakok, amikor már éreztem, megérett az idő a változtatásra, de még nem volt kész a „B” terv, így időlegesen maradtam. Szinte számoltam a napokat a kiugrásig.

Az új dolgok számomra is félelmetesek voltak, én is rettegtem, milyen lesz az új életem, fogom-e bánni és mi fog történni, amit előre nem láthatok. Vajon megfelelek-e, vajon képes vagyok-e rá és hasonló elbizonytalanító érzések kerítettek hatalmukba. De valami mégis hajtott, és arra ösztönzött, hogy tegyem meg, mert amiben vagyok az már lehúz, ahelyett, hogy emelne. Soha nem jöttem el haraggal, vagy utálkozva, sőt a legtöbb helyre visszavártak. Én éreztem azt, hogy ha maradok, akkor belefásulok és annál semmi sem lehet rosszabb, mint olyasmit csinálni a nap nagy részében, amiben nem találunk élvezetet, ami már nem tud inspirálni és fejlődésre sarkallni.

Persze lehet azt mondani, hogy: „hova menjek, hiszen a mai világban nem ugrál az ember csak úgy.”

Csináld, amit szeretsz, és a Felső Erő támogat!

De igen, ugrál. Pár éve, úgy hagytam ott a jól fizető, biztos állásomat, hogy nem tudhattam, hogy mit hoz a jövő, sőt azóta sem lehetek biztos egyetlen nap alakulásában sem. De volt célom és megtanultam hinni és bízni abban, hogy a minket körülvevő, és átszövő felsőbb erő támogat, és mindig oda vezet, ahol lennünk kell. Nekünk csak el kell határoznunk, mit is akarunk, megtenni a hozzá szükséges cselekvéseket és hinni abban, hogy minden a legjobb úton-módon megoldódik, és akkor így is lesz.

Persze idáig eljutni nem volt sétagalopp, mégsem cserélném vissza a régi életemre, mert rengeteget kaptam általa. Mára egy egészen más ember lettem, mint aki anno megtette azt a sorsdöntő lépést. A változás megállíthatatlan. Nincs más út!

Csináld, amit szeretsz, és minden más jön magától

Óriási érzés úgy ébredni, hogy tudom, rajtam múlik, hogyan alakul a napom, amit beleteszek, azt is fogom kivenni belőle. Nagyszerű dolog a robotolás érzés helyett élvezettel csinálni, mert közben nem fáradok el, nem szívja le az energiáimat, sőt feltölt. És nagyszerű érezni a határtalan erőt, hogy megcsináltam, hogy képes vagyok a kihívásokat jól kezelni és megoldani. Szabad vagyok, mert érzem a támogatást, érzem az erőt. A kiszolgáltatottság érzése, pedig köddé vált.

Kevesen érzik úgy, hogy megengedhetik maguknak, hogy érdemesek rá, hogy azt csinálhassák, amit még szeretnek is. Sokuknak van egy olyan hitrendszere (én is csak nemrég engedtem el), hogy: „csak ha keményen dolgozom, akkor vagyok értékes, csak vért izzadva lehet dolgozni. Ha nem így teszek, akkor haszontalan vagyok.” Még kevesebben érzik úgy, hogy rajtuk múlik a saját életük és boldogulásuk alakulása. Kiszolgáltatottnak és tehetetlenek érzik magukat.

Ha te is így érzel, akkor ezt is fogod tapasztalni, mert mindig a hited szerint alakulnak a dolgaid, legyen az egészség, bőség, siker, vagy kapcsolatok.

Csináld, amit szeretsz, és egy stresszforrással kevesebb!

Ha tehernek érzed a munkád, akkor a folyamatos stressz állapotában éled az életedet. Gondolj bele, mit teszel magaddal, ha a napod nagy részében olyasmit csinálsz, amihez semmi kedved. Ez kihat a lelkivilágodra, az egészségedre, gyengíti az immunrendszeredet. Hatással van a kapcsolataidra, tönkre teszi a mindennapjaidat. Tényleg így akarsz élni 20-30-40-100 évet?

Csináld, amit szeretsz: dönts és tervezz!

Hidd el, hogy te ugyanolyan képességekkel, erővel és lehetőségekkel vagy megáldva, mint azok, akiknek sikerült megvalósítaniuk álmaikat. A döntéseden múlik, elindulsz-e egy másik irányba. Az első lépés az, hogy belül indítod el az átalakulást. Megvizsgálod mi zajlik benned, hogyan élnél szívesen, mi lenne kedvedre való.

Aztán nézd meg, milyen gyakorlati lépések vezethetnek el ahhoz, hogy ez meg is valósulhasson. Mit tanulj, milyen kapcsolatokra tegyél szert, miben változz. Cselekvés nélkül nem megy, de ha hozol egy döntést, és ennek szellemében lépéseket is teszel, akkor az Élet (a Forrásod, az Univerzum, a Teremtő Erő, Isten, vagy nevezd aminek akarod) eléd teszi a lehetőségeket.

Csináld, amit szeretsz, mert különben az Élet fog rákényszeríteni

Mindenre képes vagy, csak ne punnyadj a komfortzónádban, mert aztán egyszer csak váratlanul kilök onnan valami, amit majd kirúgásnak, munkahely megszűnésnek, betegségnek, balesetnek, netán halálnak fogsz hívni. Valójában mindennél rosszabb, ha úgy élsz, hogy nincs benne örömed, ha azt várod, mikor lesz vége a napnak, vagy mikor jön el a nyugdíj. Mit gondolsz miért van az, hogy a legtöbben már évekkel a nyugdíjazásuk előtt fáradtnak, kiégettnek érzik magukat, esetleg már az egészségük is kibillent az egyensúlyából és minden gondolatuk akörül forog, mikor léphetnek ki végleg a munka világából. Ha arra fecséreled el az energiáidat, hogy a benned dúló stresszt semlegesítsd, akkor megtépázod a lelked és elhasználod a szervezetedet. Ha olyasmit csinálsz, amit szeretsz, képes vagy életed végéig csinálni, és nem vágysz tétlenségre, mert élvezed és töltekezel belőle. Aktivitásra teremtettünk, nem vegetációra, szóval ha azt képzeled „átaludhatod” az életedet, szomorú felismerésekbe fog ez neked kerülni! Ébresztő!!!!

Cikk megosztása: Share on Facebook
Facebook
Pin on Pinterest
Pinterest
Tweet about this on Twitter
Twitter

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here