Révész Sándor: Őszintén akarok élni
“őszintén akarok élni
minden utam végig járni
hinni abban amire vágyom
s ha hiszek benne
küzdeni érte bármilyen áron
őszintén akarok élni
és csak annyit elérni
hogy a jó kedvem senkit ne bántson
s ha fáj a szívem valamiért
ne nagyon fájjon
tőled csak annyit akarok kérni
hogy engedj őszintén élni
őszintén szabadon szépen
őszintébben mint ahogy tegnap éltem
ne kelljen hazudnom senkinek
és hogyha valamit kérdezek
a válasz igaz legyen
szeretnék bízni mindenkiben
hinni hogy nem fordul ellenem
s nem árul el sosem”
.
A kendőzetlen igazság: őszintén élni
Nincs annál nagyobb dolog, mint őszintének lenni egy idegennel, akiről nem tudhatom, hogy mit kezd azzal, ha kiteszem elé minden gondolatomat és érzésemet, ha felvállalom önmagamat olyannak, amilyen valójában vagyok. Egyszerűen csak tudni, hogy bármit tesz is az nekem nem árthat. Nem számít mit gondol, hogyan ítélkezik, mert én akkor is olyan vagyok amilyen és a kedvéért sem akarok másmilyennek látszani.
Nincs annál nagyobb dolog, mint őszintének lenni valakivel, aki közel áll hozzám, és felvállalni minden érzésemet és gondolatomat, függetlenül az ő véleményétől, függetlenül a következményektől, még ha annak visszaható ereje is van rám.
Tudok-e őszinte lenni mindig minden helyzetben? Fel tudom-e vállalni magam? És melyik a nehezebb? Kimondani, vagy hallgatni? Jelen lenni, vagy menekülni?
Ezek azok a nagy kérdések, melyeket felteszek magamnak. Igen, néha elbukom, és akkor felállok, leporolom magam és megyek tovább, „..őszintén szabadon, szépen, őszintébben, mint ahogy tegnap éltem”!
.
