Haha, miféle habos tortáról beszélsz te itt az én életem csupa nehézség. Ragyogj – persze, és azt hogy kell csinálni? – gondolhatod, ahogy ezt a címet elolvastad. Tökéletesen értem, hogy ebben a pillanatban még kételkedsz , hogy  ragyoghatsz, és abban is, hogy lehet édes is az életed.

Miért is mondom ezt?

Azért mert nem ezt látod a környezetedben. Azt tapasztalod, főleg ha Magyarországon élsz, hogy az emberek többsége küszködik. Jó képességű, okos, intelligens emberek. Hogyan lehetne neked más, amikor tele vagy olyan ismerősökkel, akik megpróbáltak kitörni, mégis ugyanott tartanak, mint most te. Nincs a kezedben a varázspálca, hogy csillámot és porcukrot szórj, ami megédesíti az életedet. Pedig ide már varázslat kéne.

Tudod miben látom én az alapvető „problémát”?

Abban, hogy amikor azt mondom ragyogj, nem tudod, hogy az mi és hogyan is kéne csinálni. Nem vagy tisztában vele, hogy ott van benned a képesség a ragyogásra, és a belső lényed ragyog is, csak álruhába bújtál, hogy nehogy túl fényesen ragyogj, és kilógj a többiek közül. Nem tudatosan csinálod, hanem ösztönből. Tartozni kell valahová, és ha jobb nincs, akkor a szürke tömegbe. Beléd van kódolva, hogy egyedül meghalsz, és az is, ha kilógsz, akkor szembefordulsz, és az veszélyes.

Látok sok-sok csodálatos lényt, akik nincsenek tisztában az értékeikkel, képességeikkel, tudásukkal. Te is köztük vagy?

Meghatározott, számodra kijelölt korlátok között mozogsz? Azt hiszed, nincs tovább? Ha láttad a Beavatott című filmet, akkor tudod miről beszélek. (Ha nem, akkor mindenképp nézd meg.) Elhitették veled, hogy a falakon kívüli világ veszélyes, és élhetetlen. Azt, hogy a saját közegedben mozoghatsz csak.

És nem az a gond, hogy elhitették, hanem az, hogy te ezt be is vetted.

ragyogj

Elhitted, hogy neked úgy kell élned, ahogy most élsz. Hogy ez a világ nehéz, és kemény.

Folyamatos a küzdelem, és nem kaphatod meg, amit szeretnél. Hányszor hallgattad meg gyermekkorodban, amikor valamit szerettél volna, hogy most nincs rá pénz? És hányszor teszed te is ugyanezt a te gyerekeiddel, vagy önmagaddal? Hallottad egyszer is, hogy azt mondták volna, hogy ha ezt szeretnéd, rendben, teremtsd meg, kérd, és megkaphatod valamilyen úton. Én egyszer sem hallottam ilyet, és gyanítom, hogy te sem. Megtanultuk, hogy a pénz véges, a lehetőségek végesek, a képességeink végesek. Csupa-csupa korlát, és máris a karámban vagyunk.

Ha csak ezeken a kereteken belül gondolkodsz, akkor sohasem fogsz kilépni onnan.

Ha gondolkodsz, akkor meg főleg nem. Mert a logikus elméd meg fog győzni arról, hogy amit nem látsz, az nem is lehetséges. És mivel nem látsz magad körül dollármilliókat, csodás életeket, könnyed létezést, ezért elhitted, az nincs is. Van néhány szerencsés talán, valahol messze földön, a mesében, de ők nem hús-vér emberek, csak mítoszok számodra. Ez nem az a világ. A magyar realitás nem ez.

ragyogj

Tényleg akarsz ragyogni, vagy jó neked úgy, ahogy most vagy?

Ez egy lényeges kérdés, mert sokan vannak, akik megelégszenek a sóvárgással. Azzal, hogy panaszkodnak, elégedetlenkednek, szidják a körülményeiket, és sohasem cselekszenek. Ez nem gond, nekik meghagyjuk azt a játszóteret, ahol kopottak a játékok, és derékig nő a gaz.

Ha te tényleg akarod a változást, akkor nem ülhetsz tovább ebben a korlátozott valóságban. Teremthetsz, egy teljesen más valóságot is! Láthatsz egy másik világot, és kinyílhatsz valami másra.

Mi van ott, és mi kell ahhoz, hogy ragyogj?

Ez a minden lehetséges világa. És nagyon kevés kell hozzá, hogy megéld, sokkal kevesebb, mint gondolnád. Elköteleződés az életed mellett, választás, lehetőség, éberség, cselekvés, elismerés, aztán megint választás, lehetőség, éberség, cselekvés, elismerés, és így tovább.

Egyik sem bonyolult, vagy ördöngös, és mindennek a kezdete az elköteleződés magad mellett. Bízni saját magadban! És éppen ez az, ami miatt sok esetben el sem indul ez a folyamat. És ez hiányzik, ami miatt nem tudsz ragyogni sem.

Bízz saját magadban!

Ez piszok jól hangzik, de hogyan kell ezt csinálni, főleg, ha mióta csak beszélni tudsz, bizonytalan voltál, és kételkedtél a saját értékeidben, tudásodban?

Bízni magadban, azt jelenti tudod, hogy képes vagy rá!

Nem pedig azt, hogy máris csinálod, és birtokodban van a hozzá szükséges összes információ.  A másik, hogy az, akinek most láttatod magad, az nem te vagy! Az a leképeződése annak, amit gondolsz magadról, és amit mások gondolnak rólad! És az teljesen más! Ez az az álruha, amiről az előbb beszéltem. Szárnyaid lekötözve, korlátozott lényedből működsz, mert elhitted, hogy te az vagy.

Szóval ott kezdődik minden, hogy kidobod az összes olyan címkét, amik miatt lekötözted a szárnyaidat. Ez csak úgy lehetséges, ha szakítasz a múltaddal.

szomorú lány

Én ezt úgy szoktam mondani, hogy akkor most húzunk egy vonalat, ez volt eddig, és mi lehetséges mostantól?

Tehát az összes tapasztalatodat, összes ítéletedet magadról, azt dobd be a kukába. Az összes ítéletet, amit mások aggattak rád, azt meg küld vissza nekik azzal, hogy köszönöd, de ez az ő nézőpontjuk, te nem kéred.

És most ott állsz teljesen szűzen, tiszta lappal. Mindegy eddig mit gondoltál, mit hittél, mit léptél, az már nincs. Most az vagy, akiben ott van minden képesség, és tudás, hogy az legyen, aki csak akar.

És ez lehetséges, hogy nem fog menni elsőre, mert azért csak-csak visszakúszik a múlt, viszont ha minden reggelt úgy kezdesz, hogy ez egy teljesen új nap, és akkor születtem, amikor kinyitottam a szemem, eljön az a pillanat, amikor felismered, ki is vagy te és mi mindenre vagy képes.

Akkor már nem engeded meg a világnak, hogy ő teremtsen téged és az életedet. Már tudod, hogy a kezedben az erő, és ott van a ragyogás is. És igenis az élet habos torta. Te már nem a mérgezett felét nyalogatod, ami keserű és romlott.

Te egy olyan világban élsz, amiről azok csak álmodhatnak, akik nem lépnek túl a nyavalygáson.

Milyen hozzájárulás lehetek abban, hogy ezt meglépd?

A 21 tippre feliratkoztál már? És a hangfelvételekre, amiket csak egy szűk kör kap meg? Akkor hajrá!

Cikk megosztása: Share on Facebook
Facebook
Pin on Pinterest
Pinterest
Tweet about this on Twitter
Twitter

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here