Ebből az írásból megtudhatod, miért nem szerencsés dolog az általánosítás, az előítélet, sem ebben, sem más témában. Szeretnék adni egy másik nézőpontot ami sokkal támogatóbb a nők és a világ számára, meghagyva természetesen a választás lehetőségét, és nem akarva senkit sem meggyőzni arról, hogy nézze másként a dolgokat. Ez az írás valójában sokkal többről szól, annál, mint, hogy ki hogy vezet.

Amikor azt mondja valaki, hogy a nők rosszabbul vezetnek, mint a férfiak, akkor ez egy érdekes nézőpont, és személy szerint egyáltalán nem kell, hogy hasson ránk mások véleménye, általánosítása, mégis sokszor bevesszük. Az a „fajta” vagyok, aki nem akar tudatosabbnak látszani, mint ami, így nem titkolom az érintettségemet most sem. Ebben a témában még bevonódom, és ellenállok. Miközben tudom, hogy a harc valami ellen pont annyira felesleges, mint az egyetértés. Hiszen mindkettő befixál.

Szóval mindenhol, ahol bevettük, átvettük, magunkévá tettük, hogy nem tudunk ugyanolyan jól vezetni, mint a férfiak, hogy alkalmatlanok vagyunk a vezetésre, hogy egy nőnek a fakanál mellett a helye, és alá kell rendelődnie a férfinek, ezt hajlandó vagy visszaküldeni a feladónak, tudatossággal összekapcsolva? És mindazt, amit bevettél, aminek ellenálltál, és amiről elhitted, hogy a tiéd, hajlandó vagy elpusztítani, semmissé és nemteremtetté tenni, isten tudja hányszorosan? Pod-Poc

 

Ki mondta, hogy a nők rosszabbul vezetnek?

Ez egy érdekes kérdés, hogy vajon mire alapozzák ezt a következtetést. Szerintem generációkon keresztül száll apáról fiúra. Ugyanúgy, ahogy más nézőpontokat beveszünk „borsószem korunkban”.  Kb. annyira lehet igaz, mint hogy a szőke nők buták. És igen, vannak akik rosszul vezetnek, és vannak buta szőkék is. De ezt kiterjeszteni mindenkire azzal jár, hogy semmi másra nem lesz éber az, aki ezt elhiszi.

Ha felteszem a kérdést valakinek, aki szerint a címadó következtetés igaz, hogy „mire alapozod ezt”, akkor a válasz az, hogy tapasztalat…

előítélet a nők rosszabbul vezetnek

Tapasztalat, vagy a nézőpontjai határozzák meg a valóságát? (vagyis előítélet)

Mindenki csak azt veszi észre a világban, ami beleillik az elképzelésébe. Minden, ami ettől eltér, az szinte láthatatlan marad a számára. Ezért lehetséges, hogy akinek az a nézőpontja (előítélete), hogy a nők rosszul vezetnek, az folyamatosan azzal fog találkozni, hogy nők bénáznak az utakon, amerre jár. Rengeteg nő van a környezetemben, 98%-uk jól vezet. Ugyanennyi az arány a férfiaknál is. Akkor most, hogy is van ez?

És igen előfordul, hogy látok nőket az utakon, akik bizonytalanul vezetnek. És figyelmes vagyok nagyjából ugyanennyi férfire is. Egyesek ügyetlenkednek, míg mások vakmerően, sőt veszélyesen vezetnek.

Lényegtelen, hogy a statisztika azt mutatja, hogy jóval több férfi okoz balesetet, mint nő.

Az a lényeg, hogy ha általánosítasz, akkor nem leszel éber arra, ami egy adott helyzetben van, és ez bezár téged.

Jelen esetben nem veszed észre a bénázó férfi vezetőket, egyszerűen átsiklasz felette, mert ha tudatosítanád, meginogna a nézőpontod.

Mindezen túlmenően, van itt még valami.

A nőknek és a férfiaknak nem kell szemben állniuk egymással, mégis örökös versengésben vannak, ki miben jobb, vagy rosszabb. Ez az összehasonlítás konfliktust generál, és nehezíti a minőségi kapcsolódást. Az általánosítások csak arra jók, hogy ne egyedileg nézzünk rá egymásra, és ne azt lássuk, ami van.

Milyen hülyeséget használsz, hogy megteremtsd a konfliktus érzetét a női és a férfi minőség között, amit választasz? Mindent ami ez, hajlandó vagy elpusztítani, semmissé és nemteremtetté tenni isten tudja hányszorosan? Pod-Poc

Amikor egyik győzni akar a másikon, felül akar kerekedni, akkor mindenki veszít. Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy a győzelemmel maga alá gyűrte a másikat, ő uralkodhat, mert jobb, mint aki veszített. Ebben nincs tisztelet.

Más téren, az összehasonlítás nagyon veszélyes dolog. Ha rászoksz, akkor vagy felsőbbrendűvé, vagy alacsonyabb rendűvé teszed magad, attól függően, hogy nyersz, vagy veszítesz. Melyik minőség járul hozzá az életedhez? Egyik sem!

Ha a világot egy jobb hellyé szeretnénk tenni, akkor támogatnunk kell egymást. És ez ott kezdődik, hogy nem elnyomni akarjuk a másikat, nem felülkerekedni rajta, hanem támogatni, hogy kihozhassa magából a legjobbat.

Amikor éppen általánosításokat gyártunk, akkor érdemes feltenni a kérdést, hozzájárulás ez a világnak?

Azzal, hogy vizsgálat nélkül beveszel következtetéseket, mit teremtesz? Akár nő vagy, akár férfi! (Hozzáteszem, valójában egyik sem, végtelen lény vagy, csak éppen azonosulsz egy szereppel.) Minden megnyilvánulásunk változást idéz elő, akár kiterjesztő, akár összeszűkítő. Az a nézőpont, hogy a nők rosszabbul vezetnek, mint a férfiak, mit tesz hozzá a világhoz? Mit teremt?

előítélet a nőkről

Hány nő veszi magára, és válik tőle frusztrálttá? (Pusztán az előítélet miatt.)

És a frusztrációja rossz teljesítményt szül. Nem azért mert nincs érzéke a vezetéshez, hanem azért, mert érzékeli, hogy lebecsülik. A nők eleve hendikeppel indulnak, ha teret engednek magukban ennek a következtetésnek. És ha meg akarnak felelni, akkor lehetséges, hogy rá is görcsölnek a témára. A görcs bármilyen területen, vagy helyzetben vagyunk, nem segíti elő, hogy szuperek legyünk abban az adott dologban.

Hozzáteszem, hogy bármi, amit beveszünk, az a mi választásunk, és ezért nem felelős senki más!

Nem arról írok most, hogy tegyük rosszá a férfiakat, mert bevették ezt a nézőpontot, és ennek adnak energiát, elősegítve, hogy még több legyen belőle!

Két okból írok róla. Vagy inkább háromból.
  • Egyrészt, hogy én magam felismerjem, mi van itt nekem, ami miatt reagálok ezekre, és el tudjam engedni.
  • Másrészt, hogy mindenki, aki hozzájárul ennek a nézőpontnak a fenntartásához (vagy bárhol máshol általánosításba megy), az változtathasson rajta, és választhasson valami mást, ha szeretne. Önmagáért és másokért is!
  • És harmadrészt, hogy aki bevette ezt és emiatt teljesítés kényszere van, ami talán eddig nem is tudatosult, az felismerhesse, hogy mit teremt magának ezzel. Ki tudja tisztítani, és élvezetet találjon a vezetésben.

nő a lovon

És még mindig fokozom tovább!

Amikor valamit elutasítunk, és nem vagyunk hajlandóak az lenni, akkor ott falakat építünk. Például nekem nincs is jogosítványom, aminek az egyik oka az, hogy amikor felmerült bennem életem során, hogy jó lenne jogsi, akkor azt az a gondolat követte, jó, de mi van, ha szarul fogok vezetni. (Te is látod ugye, hogy kicsit sem vettem be, ezt a begyökeresedett, korlátozó sztereotípiát (előítélet)? ) Egy jó adag maximalizmussal felszerelkezve, ezt nem engedhettem meg magamnak. Szóval már jó előre eldöntöttem, hogy az nekem nem biztos, hogy fog menni, így neki se álltam. Ezzel kiválóan lekorlátoztam magam.

A kérdésem hozzád, és magamhoz a következő:

Hajlandó vagy az a pocsékul vezető liba lenni, aki valójában vagy? Mindent, ami ezt nem engedi, azt hajlandó vagy elpusztítani, semmissé és nemteremtetté tenni? Pod-Poc

A hajlandóság nem azt jelenti, hogy rosszul fogsz vezetni. Azt jelenti, hogy nem állsz ellen, nem utasítod el, így falakat sem kell építened, és nem állítod meg magad.

Ha érdekesnek találtad ezt az írást, annak ellenére, hogy kicsit hosszú volt, kérlek a facebook ajánlom gombra kattintva jelezz vissza nekem! Építsünk egy csodásabb világot együtt!

Szeretnél még többet tudni arról, mik ezek a fura kérdések és tisztítások, akkor iratkozz fel az Access Consciousness információkra.

Ha szeretnél még több ötletet, kérdést, akkor ajánlom neked a “21 tipp a tudatos és örömteli élthez” e-mail kurzust, vagy a „Csak Neked” hangfelvételeket, amit kizárólag feliratkozók kapnak meg.

Ha pedig sokkal gyorsabban szeretnél haladni, akkor várlak egyéni kezelésen, és/vagy Access Bars tanfolyamon!

 

Cikk megosztása: Share on Facebook
Facebook
Pin on Pinterest
Pinterest
Tweet about this on Twitter
Twitter

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here