Elsőre egészen biztosan rávágod a sajátodat. Persze, ki másét élnéd? Elég tudatos vagy, szóval semmi kétséged a felől, hogy a tiédet. Haladsz, figyelsz, döntéseket hozol, közölsz és teszed a dolgodat. Te irányítod az életedet, és abba nem hagysz beleszólni másokat.
Rendben, de vajon figyelmes vagy arra, hogy amit látsz magad körül, ami a döntéseid alapját képezi, az honnan származik? Kitől vetted át?
Úgy hiszed tudatos vagy, és én nem is akarom kétségbe vonni ezt. Az én figyelmemet is sokáig elkerülte, hogy mennyire nem az enyém mindaz, amiből működöm, bár tudatosnak gondoltam magam. Fel sem merült, hogy rengeteg minden, ami teljesen természetesnek tűnik, és sohasem kérdőjelezzük meg, az valójában nem is a miénk. Mégis úgy élünk benne, mintha az lenne. Van megoldásunk az életre, mikor mi a helyes, mi a helytelen, mikor hogyan cselekszünk. Elneveztük ezeket értékrendnek, társadalmi szabályoknak, szokásoknak, keretet adtunk vele az életünknek, behatároltuk a mozgásterünket. Pontosabban nem is annyira mi, hanem valamikor valakik megtették ezt helyettünk, és mi elfogadjuk, készen kaptuk, nem vizsgáljuk számunkra érvényes-e egyáltalán. Azt hisszük ez az ára, hogy beletartozzunk egy csoportba, egy családba, egy közösségbe. Valójában automatizmusból működünk, és a múlt alapján teremtjük az életünket…
Hová vezet ez?
Ritkán, vagy sohasem kérdőjelezünk meg, és magunkra erőltetünk számos dolgot, amiről azt hisszük, hogy muszáj. Érezzük ugyan, hogy valami nem stimmel, de azt gondoljuk, velünk van a baj, mert nem vagyunk képesek beleidomulni valamibe, amibe a többiek meg igen. Mások meg valószínűleg ugyanezt hiszik.
Figyelmen kívül hagyjuk a jelzéseket, amiket a testünk és a lelkünk küld, és élünk tovább egy olyan életben, ami nem is a sajátunk. Szenvedünk, menekülünk, újrakezdünk, csak éppen a lényeget nem változtatjuk meg, azt, amiből mindez származik, amit az életről, és a benne lévő szerepünkről gondolunk. Nem tudjuk, hogy van választásunk, és ha sejtjük is, még mindig ott a kérdés hajlandóak vagyunk-e változtatni?
Légy tudatos – Kinek az életét éled?
Nézz körül. Vajon mindazt, amit a világról gondolsz kitől/kiktől vetted át? Kinek az álmát valósítod meg, milyen társat választottál, milyen kapcsolatban élsz, amit magadról hiszel, azt ki „ültette” beléd? Nem lesz nehéz felismerni.
Igazából nem is az a fontos, hogy kitől, hanem az, hogy hajlandó vagy-e másképpen nézni az életedre, mint eddig tetted. Már azzal, hogy felismered azt, ami eddig volt, máris lehetőséged van választani valami mást. És most nem arra gondolok, hogy feltétlenül válts munkahelyet, vagy szakíts, hanem arra, hogy képes vagy eltörölni azokat a nézőpontokat, amik berögzítenek egy helyzetbe, amik nem engedik látni azt, aki vagy, amik miatt életed lehetőségei mennek el melletted, anélkül, hogy észrevennéd őket.
Ha bármi is azt sugallta eddig számodra, hogy a kereteken kívül nem létezik semmi, és belül vagy biztonságban, és akkor vagy hasznos, ha automatikusan beveszel mindent, akkor most megláthatod, hogy ez mennyire nincs így. Egyszerűen csak abból, hogy megnézed, működik-e ez így neked? Ha boldog vagy mások szabályaitól, attól, hogy megmondják neked, hogyan kell érezned magad, mit kell tenned, akkor hajrá!
De ha mégsem, akkor most légy igazán tudatos. Most láss meg egy másik lehetőséget. Ha te sem gondolod, hogy létezhetnek mindenki számára boldogságot hozó generális szabályok, hogy általánosan kimondható milyen az ideális kapcsolat, hogy létezik minden helyzetre egyöntetű minősítés, mi a helyes és mi a helytelen, akkor dobd el mindazt, ami eddig a boldog életed útjában állt. Dobd el a szabályrendszeredet, a válaszaidat és válj nyitottá valami másra!
Légy tudatos – nincs szükséged kapaszkodókra!
Ha most esetleg azt várnád, hogy a régi helyett, adok neked új szabályrendszer, új válaszokat és megoldásokat, akkor ki kell ábrándítsalak. Semmi ilyet nem fogok tenni.
Miért lenne az jó neked, ha a régi dogmákat lecserélnénk újakra? Pont az a lényeg, hogy nincsenek mindenki számára egyformán működő dolgok. Minden élet, minden ember, minden helyzet más, és más működik neked, mint a Mancinak. Te fogod megtalálni azt, ami neked működik, ami neked a legjobb egy adott szituációban. Én abban támogathatlak, hogy ezt felismerd, és elkezd használni.
Milyen lenne, ha a saját életedet élnéd?
Szó sincs arról, hogy amikor a saját életedet éled, akkor minden nap csupa móka és kacagás. A kihívások akkor is szembe jönnek, akkor is érezheted úgy, hogy valami nem klappol. De amikor a saját életedet éled, akkor nem megoldási mechanizmusokból működsz, nincsenek automatikus válaszaid, hanem mindig aszerint választasz, mi az, ami éppen működik neked egy adott helyzetben. Semmit nem érzel kötelezőnek, hanem azt és úgy teszed, ahogy neked az jó. Igen akkor is felkelsz reggel és elmész dolgozni, de azt figyeled, hogyan lehet az számodra örömteli. És amikor azt veszed észre, hogy már nincs benne semmi örömteli, akkor választasz valami mást. Nem ragadsz bele, azt gondolva, neked már úgysincs lehetőséged, hanem energetikailag nyitsz valami más felé, és hagyod, hogy megjelenjen valami annál sokkal jobb. Ehhez éppen elég egy kíváncsi, érdeklődő és játékos nyitottság. Amikor azt mondod magadnak: Oké, most ez van, én teremtettem magamnak, de nézzük, mi mást is teremthetnék még? Mi kellene ahhoz, hogy új lehetőségek érkezzenek és észre is vegyem azokat?
Amikor a saját életedet éled, észre veszed, ha felcsípted valaki más gondolatát, érzését, vágyát.
Hogyan veszed észre?
Úgy, hogy folyamatos kérdésben vagy, és semmit sem könyvelsz el igaznak, amíg meg nem vizsgáltad, hogy számodra igaz-e? És ha egy adott pillanatban igaz is volt, mindig megnézed, egy másik helyzetben is úgy van-e.
Mondjuk azt hallod, olvasod, hogy az ideális kapcsolatban, a férfi mindig tudja, hogy mire vágyik a párja. Mi történik, ha ezt elhiszed? Ha a te párod éppen nem ilyen, akkor arra a következtetésre jutsz, hogy nem ő való hozzád, ettől elkeseredsz és hiányérzeted támad. Ha meg elhalmoz figyelemmel, törődéssel, akkor ezt a kapcsolat fokmérőjének használod, és amikor éppen nem kapod meg, elindul benned a félelem, hogy valami elromlott. Aztán el is romlik.
De ha megnézed, számodra igaz-e, fontos-e, a te kapcsolatod nélkülözhetetlen eleme-e, hogy a másik folyamatosan veled foglalkozzon, akkor nem automatizmusból működsz. Rögtön fel is merül a kérdés, mi az, hogy ideális kapcsolat? Kinek mi, ugye? És akkor máris nem veszel be, egy orbitális baromságot, hogy van általános szabály az ideálisra, és hagyod magad elbizonytalanítani, hogy a végén már azt sem tudod, mire vágysz te.
Ha kérdezel, akkor kiderül, mi kell neked, és az tök mindegy, hogy mások mit gondolnak, mondanak, vagy nekik mi működik. Élhetsz boldog kapcsolatban akkor is, ha nem egy klasszikusnak kikiáltott kapcsolatot működtetsz.
És még sorolhatnék rengeteg példát arra (egy következő bejegyzésben talán meg is teszem), mennyire más nézőpontok és lehetőségek nyílnak meg, ha nem a mások által felállított „szabálykönyv” szerint éled az életedet, hanem éberségből.
Ha szeretnéd utóbbit, akkor erre számos lehetőséged van egyéni Access Bars ® kezelésen, esetleg Access Bars ® tanfolyamon.
Ha kíváncsi vagy, mi zajlik benned, ami esetleg akadályozza, hogy olyan életet élj, amilyet szeretnél, milyen mintákat követsz akkor a Térkép önmagadhoz – személyiségprofil elemzéssel felderíthetjük. Ha tovább is mennél vele, akkor a Turbózd fel magad! -egyéni online konzultáció alkalmas erre. Ha a stílusod kialakítását összekapcsolnád az önismerettel, akkor a Ragyogj fel! – stíluskarakter evolúció pont erről szól.
Szeretnél még több ötletet? Iratkozz fel a 21 tippre itt
