Rengeteget lehet olvasni a háláról, és szerintem mindannyian tudjuk, hogy hálát kifejezni nagyszerű, előre vivő és fontos. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy az elsődleges hálakifejezés, hogy hálás vagyok magamnak. Lehetséges, hogy most azt gondolod, „dehogy vagyok hálás magamnak, tök elégedetlen vagyok magammal, a teljesítményemmel. Sokkal többet gondoltam magamról.” Tényleg ennyire rossz lennél? Dehogy! Sőt! Egyáltalán nem vagy rossz! Akkor sem, ha ezt mondogatták neked egész eddigi életedben! Akkor sem, ha jelen pillanatban semmi olyasmit nem tudsz felmutatni, amit a társadalom értékelne! És akkor sem, ha vannak dolgok, amikről pontosan tudod, hogy csinálhatnád másképpen is.

hálás vagyok

Mi van, ha elhatározod: „mostantól hálás vagyok magamnak”?

Akkor elkezded felismerni azt a rengeteg nagyszerű képességet, amik egyedivé és megismételhetetlenné tesznek téged. Ha most azt gondolod, hogy „mitől lennék én egyedi, tök átlagos vagyok”, akkor pusztán arról van szó, hogy felületesen szemléled magad. Igen, valószínűleg pont úgy nézel ki, mint egy ember, két karod, két lábad van és egy csinos, kis golyó a nyakadon. Olyan ruhákat hordasz, mint a többség, olyan iskolai végzettséged van, ami rajtad kívül még sok milliónak, reggelente dolgozni mész, és szeretnéd, ha szeretnének. Első ránézésre ez látszik, semmi különös.

De mi van, ha jobban megnézed magad? Ha a mélyére mész a dolgoknak. Hol vannak azok a pontok, amik különlegessé tesznek, amiknek a kombinációjából olyan valaki született, aki egyedi, mint az ujjlenyomatod? Mit tudsz adni a világnak, amit senki mástól nem kaphat meg? Mert azt csak te tudod úgy, abban a formájában átadni, senki más! Ezeket képes vagy felismerni magadban, és hidd el sokkal könnyebb , mint gondolnád.

Na jó, de hogyan?

Ismerd el magad, azt aki vagy és közben annak adj energiát, ami erősít, amiből még többet kérsz, ne annak, amit gyengeségnek gondolsz. És érdemes azért ránézni a gyengeségre is, mert még az is lehet, hogy amit gyengeségnek gondolsz, az is az erősséged, csak bevetted, amit a világ diktál, és a világ azt sugallta neked, hogy ez nincs rendben. De mi van, ha mégis? Mi van, ha még az is rendben van, amiről a világ kinyilvánította, hogy gyengeség? Mondjuk, szeretsz sokáig aludni és későig fennmaradni. Mit mond a világ? Lusta vagy! Neked korán kellene kelned, mert az a normális, a dolgos emberek korán kelnek, és te nem teszed, szóval, l u s t a vagy! Mi van, ha ez nem lustaság? Mi van, ha egyszerűen ez az aktív időszakod, ekkor vagy a legkreatívabb, leghatékonyabb? És mi az, hogy normális? Ki mondja meg, hogy mi a normális? Van egyáltalán normális? Lehet, hogy az emberek egy része korán kel, mert szereti, egy másik része meg magára erőlteti, mert nem akarja, hogy megítéljék, és csak kókadozik egész délelőtt. És van az a része, ahová te is tartozol, akik fel merik vállalni, hogy későn kelők. Akkor most ez gyengeség, vagy erő? Utóbbi! Mersz önmagad lenni! És persze ez most csak egy példa volt, helyettesítsd be arra, ami nálad „probléma”, és még az is kiderül, hogy semmit sem találsz, ami miatt rosszá kéne tenned magad.

hálás vagyok

Térjünk vissza arra, hogy ha hálás vagyok magamnak, az mire is jó?

Amikor hálás vagy magadnak, akkor közben nem tudod megítélni is magad. A kettő együtt nem létezhet. És ugye tudjuk, hogy az ítélet, amit magad felé megfogalmazol, az a legnagyobb bántalmazás, amit elkövethetsz magaddal szemben. Szóval máris két dolgot is nyertél, nincs ítélet, nincs bántalmazás. Szuper! A harmadik nyeresége annak, ha hálás vagy magadnak, hogy ez az erődbe emel.

Ez piszok jól hangzik, de mi a túrót jelent az, hogy erődbe emel?

A hálával kilökted az ítéletet, és a bántalmazást, ettől sokkal inkább látod, mennyire értékes vagy. Mindannak amiért hálás vagy energiát (figyelmet) adsz, ezzel erősíted, és még több lesz neked belőle. Ez az a pillanat, amikor azt érzékeled, hogy te teremted az életedet. Függetlenül attól, hogy mások hogyan látnak, mit gondolnak, nálad az irányítás, és azt teremted, tudatosan, amit szeretnél. Szóval ERŐ VAGY.

Mindezt te csinálod, és azt is amikor hagyod, hogy mások mondják meg neked, ki vagy. Melyik az amit inkább látnál az életedben? Van választásod!

Amikor hálás vagy magadnak, kedves vagy magadhoz!

Mennyivel hatékonyabb ez, mint az ítélet, a kritika. A kedvesség épít, a kritika rombol. Hálás vagyok magamnak, elismerem azt, aki vagyok, erőmbe emelem magam és építem az életemet! Hogy hangzik ez? Kiterjesztő, könnyed, szárnyaló, ugye?

Önkritikát gyakorlok, rossz vagyok, meg kell változnom, nem vagyok elég jó, bántom magam, rombolom az életemet. És ez milyen? Beszűkít, összeszorít, elgyengít, nem?

Ha eddig utóbbiban volt leginkább részed, akkor vajon itt van-e az ideje változtatni ezen? Mi lenne, ha elköteleződnél önmagad és az életed mellett, és azt választanád, hogy kiterjeszted, elismered, erődbe emeled magad? Kerül, amibe kerül, abbahagyod, amit eddig csináltál és teremtesz egy új valóságot magadnak, túl azon, amit eddig tapasztaltál? Hajlandó vagy erre? Hajlandó vagy hálásnak lenni mindazért, aki vagy? Hajlandó vagy meglátni a gyengeségedben az erősségedet?

Az Access Barsban van három pont a Kedvesség, Hála, Béke és nyugalom pontok. Csak ennek a három pontnak az érintésével, megváltozhat az egész életed, mégis sokan elfeledkeznek róla, nem tartják fontosnak. Pedig az! Ha Access Bars kezelő vagy érintsd hosszabban, gyakrabban ezeket a pontokat, ha még nem ismered az Accesst, akkor ha van kedved,  gyere és próbáld ki egyéni kezelésen, vagy tanuld meg tanfolyamon.

Ha szeretnél még több információt az Accessről, akkor itt tudsz feliratkozni>>

Cikk megosztása: Share on Facebook
Facebook
Pin on Pinterest
Pinterest
Tweet about this on Twitter
Twitter

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here