Sokszor hisszük, hogy választottunk valamit, miközben még nem is. Bár rettentően szeretnénk, és úgy teszünk, mintha már meglenne, mintha már választottuk volna, már beleálltunk volna az erőnkbe. Aztán „dob valamit az élet”, ami meg azt igazolja vissza, hogy lehet, hogy kicsit már léptünk felé, valami már elindult, de a nagy áttörés még nincs meg. Az idézőjel annak szól, hogy bár látszólag az élet dobja, valójában mi teremtjük.

És addig, amíg nem azt teremtjük, amiben teljesen rendben vagyunk magunkkal és a világgal, addig az a helyzet, hogy nem léptünk bele az erőnkbe, és nem vagyunk teljesen önmagunk.

Hát mit mondjak sz@r ezzel szembesülni, hiszen már annyi mindent megtettünk, és még mindig nem tudjuk működtetni…  Ugyanakkor meg piszok jó vele szembesülni, és elismerni, hogy ez van, mert ezzel máris közelebb kerültünk önmagunkhoz.  Amikor elismerjük, azzal kimondjuk, hogy igen, én hajlandó vagyok erre ránézni, és nem tagadásban lenni azzal, ami van.

És most elismerem, hogy ebben (ránézés és elismerés) jó vagyok, és ez hatalmas dolog. Nem vetítek, hanem ránézek és elismerek. A következő lépés, hogy válasszak valami mást, na az még nincs meg minden életterületen. És ezt is elismerem.

A beleállni az erőmbe, időnként meglibbenti magát előttem, gyorsvonattá válik az életem, ez meg megijeszt.

Érzékelem a saját izgatottságomat, és ahelyett, hogy befogadnám és kiterjeszteném visszalépek.

Érezted már, hogy milyen az, amikor egy hajszál választ el attól, hogy átlépj, és pontosan tudod, hogy az az, amit szeretnél, azt is tudod, hogy meg fogod tenni. És már tele van a hócipőd, hogy ez még mindig csak egy jövőbeli eshetőség.  Ha igen, akkor tudod miről beszélek….

 

erődbe emelkedni

Ha valaki jól fenékbe rúgna, és úgy tűnne, hogy nincs más választásod, akkor rögtön erőre kapnál, és mennél és gőzerővel teremtenéd azt, ami jó neked. De mivel senki sem teszi ezt meg, mondjuk néha az univerzum (vagy az univerzumon keresztül rúgjuk fenékbe önmagunkat), de többségében ott egy halom választás. És ott totyorogsz, még nem választok, mert mi van, ha rosszul választok, jaj melyik a legjobb, melyikkel nem nyúlok mellé?

Talán ez a fenékbe rúgás helyettesíthető azzal, hogy azt mondod, a francba, ebből most volt elég.

Elég a totyogásból, a rinyálásból, a mindenki más magad elé helyezéséből, a kényelmeskedésből, elég ebből a langyos pocsolyából. Ide nekem az oroszlánt!

Ha ezt nem csak mondogatod, hanem mögötte van egy erőteljes energia is, aminek hatására elindul egy átrendeződés a világodban és az univerzumban, akkor elkezdesz valóban tudatosan teremteni. Azt amit szeretnél.

oroszlán

Na itt én már sokszor jártam, és minden gyönyörűen elindul. Elkezd szárnyalni. Ilyenkor állítom meg, magam, és lépek vissza. És vissza is jutottunk az elejéhez, a választáshoz. Azért lépek vissza, mert nem vagyok teljesen elköteleződve az életem mellett, nem választottam, csak belekóstolok. Nem álltam bele az erőmbe igazán.

Ha nálad is valami hasonló van, akkor talán hasznos a számodra, ha elmondom, én most ezekkel a kérdésekkel játszom:

Mi a jó abban, hogy ezt csinálom? Milyen lenne teljesen az erőmbe emelkedni? Mit jelent nekem az, hogy önmagam vagyok? Mit tettem jelentőség telivé, értékessé és valóssá abban, hogy a háttérben maradjak, miközben vágyom a fényre?  Mi lenne, ha választanám, hogy látszódom? Milyen lenne az? Milyen nézőpontjaim vannak itt, amik akadályoznak ebben?  Ki lennék akkor, ha választanám? Milyen nézőpontjaim vannak arról, hogy ki lennék akkor? Ki lehetek, és mit tehetek, hogy a választás könnyed, légies és örömteli legyen?

És ezekből újabb és újabb kérdések következnek, és már ezek hatására elindul a változás.

Milyen lenne, ha többé nem akasztanánk meg magunkat?

Az túl könnyű lenne? Igen! És egy olyan világban, ahol folyamatosan azt hirdetik, hogy keményen meg kell dolgozni, és csak a verítékkel megszerzett dolgoknak tulajdonítanak értéket, ez nagyon idegen lehet. És még ezzel sem vagyunk megengedésben, hanem ellenállunk neki, küzdünk ellene. Ezáltal még több szenvedést teremtünk.

Belénk programozták a szenvedést. Akkor vagy jó, ha elegendő mennyiségű szenvedésen mész keresztül! Ez a program fut, közben pedig fut egy olyan program is, hogy boldogságra vágyunk. A boldogság viszont túlságosan könnyed. Ha boldog vagy, kilógsz a tömegből, és rosszá tesznek.

A könnyű az el van ítélve!

A könnyűvérű nőt, a könnyen szerzett pénzt, azt, aki ügyeskedik, könnyű életet él, nem tartja sokra a világ. „Neki könnyű!” Annyira lekicsinylően hangzik ugye?

Éppen ezért mondja Gary Douglas, az Access alapítója , hogy akkor tudunk valami mást teremteni, ha hajlandóak vagyunk a világ nézőpontrendszeréből kilépni és egy új platformról építkezni. Ha hajlandóak vagyunk az erőnkbe emelkedni, akkor többé nem számít, mit mondanak mások, milyen ítéleteik vannak, hogyan reagálnak arra, ahogy mi létezünk.  Hatástalanná válik minden, amibe megpróbálnak belenyomni minket. Szó szerint lenyomni, mocsárba tartani.

Update

Ezt a cikket 2017. márciusában írtam. Most 2017 november van. Az azóta eltelt 7 hónapban rengeteg változás történt. Beleálltam végre az erőmbe ott is, ahol addig még nem. És már nem lépek vissza az árnyékba. Hajlandó vagyok látszani. Abbahagytam, hogy automatában működöm, és választottam magamat. Odacsaptam, abbahagytam a rinyálást, és ennek lett is eredménye. Néha még visszaveszek önmagamból, hogy ne tűnjek soknak mások számára, viszont ezt amint éber leszek rá, korrigálom.

Mindezt  azzal értem el, hogy hajlandó voltam ránézni arra ami van, változtatni, elköteleződni az életem mellett, és tenni a dolgomat, anélkül, hogy teret engednék az elmémnek. És nem vagyok kész. Soha nem is leszek, és nem is akarok. Viszont határozottan könnyedébben, örömtelibben és sikeresebben élek, mint 7 hónapja. Kitartóan használom az Access eszközeit, és irányítom az életemet, ahol kell, és egyébként meg teret adok az univerzumnak, hogy elém tegye a lehetőségeket.

Ha te sem akarod, hogy mások irányítsák az életedet, ha szeretnéd visszavenni az erődet, akkor erre egy nagyon jó módszer az Access Bars. Akár egyéni kezelésen, akár tanfolyam keretein belül.

Ha még tovább olvasgatnál, akkor ajánlom neked a 21 Tipp a tudatos és örömteli élethez, ingyenes mini kurzust, a hangfelvételeket, és az Access Consciousnessről szóló információkat.

 

Cikk megosztása: Share on Facebook
Facebook
Pin on Pinterest
Pinterest
Tweet about this on Twitter
Twitter

Szólj hozzá!

Please enter your comment!
Please enter your name here